A nyolcvanas évekig - amikor végre elkészült az autópálya, amely összeköti azt a tengerparti Marsa Mahruh városával - teljesen elkülönült az ország többi részétől. Az olyan technológiákat, mint a televízió és a telefonok, viszonylag nemrégiben vezettek be, az internetet pedig csak az elmúlt években.

Egyre több szálloda van az oázisban, kezdve az olcsóbb hostelektől az ötcsillagos ökoházig és a turisztikai kereskedelem ma a helyi gazdaság része, de ez nem lett hatással az oázisban lakó emberekre. A mai napig Siwa továbbra is nagyon konzervatív közösség, és a látogatóknak javasoljuk, hogy tartsák tiszteletben helyi kulturális értékeiket. Az alkoholt tiltják, és a helyi nőket ritkán látják házukon kívül, mindez nagyon csábító a látogatók számára, a lelassult élet különleges nyugalmat ad.

1926-ig az oázis teljes népessége a 13. századi iszaptégla-erődben a város központjában, Shali néven élt, de a 3 napos heves vihar teljesen elpusztította.