Szakkara egyiptomi falu Gíza tartományban, Kairótól 30 km-re. Itt található az ókori Egyiptom egyik fővárosának, Memphisznek legősibb temetője, 7 km hosszú nekropolisza. Nevét egyes források szerint a Beni Szoqar törzstől, mások szerint Szokar (görögül Szokarisz) óegyiptomi istentől kapta.
Magántemetkezésekre és uralkodók nyughelyéül egyaránt használták mintegy háromezer éven át. Uralkodókat a II. dinasztia korától a XIII. dinasztiáig temettek ide. Közülük a leghíresebb Dzsószer fáraó ún. lépcsős piramissal az egyik legismertebb egyiptomi műemlék.
Dzsószer fáraó egyedülálló piramisa ismereteink szerint a világon a legrégibb, nagyméretű kőépítmény, a piramis a 3. dinasztiából származó Dzsószer fáraó temetkezési komplexumának része, 1979-től az UNESCO Világörökség része. Az egyedülálló, hatlépcsős piramist Imhotep tervezte és építette. Dzsószer sírhelyének kék falicsempéi, I. Pepi piramisának hieroglifái és a macskák kapuja (Abvad el Kotat) mind lélegzetelállító látványosságok.
A piramiskörzet számos építményt tartalmaz, amelyek egy része ünnepségek rendezésére alkalmas, más része a halottkultusszal kapcsolatos.
Eredeti méretei: 125×115×61 méter.
Mai méretei: 121×109×59 méter
A piramist már az ókorban kirabolták. A családtagok ötödik sírkamrájában Firth és Quibell két alabástromszarkofágot talált, melyből az egyikben még ott volt egy körülbelül nyolcéves gyermek múmiája. Egy betemetett folyosóban pedig óriási mennyiségű halotti kelengyét tártak fel, 30-40 ezer kőedényben, amelyből hétezret rekonstruálni lehetett.
A sírkamrában talált alabástromszarkofág érintetlen volt, de üresen találták: Dzsószer valószínűleg nem ide temetkezett. A törmelékben heverő ékszerek alapján az egyiptológusok a temetés előtti fosztogatásra gondolnak, melynek hatására Dzsószer vagy örökösei meggondolták magukat. Ha ez az elképzelés helyes, akkor Dzsószer valódi sírja egyelőre ismeretlen.
Az első felfedezések Heinrich Freiherr von Minutoli porosz főkonzul és Girolanio Segato olasz mérnök nevéhez fűződnek 1821-ben. Hosszú szünet után, 1926-tól Cecil M. Firth, majd Edwards Quibell vizsgálták a piramist. Quibell csapatában 1932-től ott volt Jean-Philippe Lauer is, aki egész életét a Dzsószer-piramis kutatására áldozta.
2001-től a piramis és a piramiskörzet több elemét rekonstruálták, illetve folyamatban van a rekonstruálás. Bruno Deslandes lett kutató expedíciója az elmúlt években számos eddig ismeretlen alagutat talált.