Dahsúr (arab írással: دهشور Dahšūr) ókori egyiptomi piramismező és nekropolisz az Óbirodalom és Középbirodalom idejéből. Gíza kormányzóságban található, Gíza városától kb. 26 km-re délre, a Nílus nyugati partján. Nevét a közelben fekvő Dahsúr és Minsat Dahsúr településekről kapta. A nekropolisz észak-déli irányban kb. 3 kilométer hosszú, és 1,5 km mélyen nyúlik be a sivatagba.
Az ókorban a nekropolisz az alsó-egyiptomi 1. nomosz déli határát jelentette. Ókori neve valószínűleg Iu-Sznofru, „Sznofru szigete” volt, melyet említenek Szinuhe történetében is. Mai neve az ógörög Ταχυρις (kopt ⲧⲁϩϭⲟⲩⲣ) névre megy vissza.
Királysírok
A dahsúri síkságon öt piramiskomplexum található a IV. és XIII. dinasztia közti időből. Sznofru volt az első, aki itt építkezett, neki két nagy piramisa épült itt. A terület délnyugati részén áll a király tört falú piramisa, melytől délre mellékpiramis áll, keleti oldalán áldozati helyek találhatóak. A piramistól út vezet a művelhető földterületre, félúton a király kultuszának temploma áll. A piramiskomplexumhoz tartozó völgytemplom valószínűleg a művelhető területen állt. Sznofru második piramisa, a vörös piramis innen két kilométerre északra áll, alsó harmadát részben még mindig elfedi a sivatag homokja. A két piramishoz tartozó piramisváros a vörös piramistól keletre fekszik, a művelhető területen, Sinbab település mellett. A város neve Hai-Sznofru volt.
Sznofru halála után a királyi nekropolisz szerepét Gíza vette át, és Dahsúr veszített jelentőségéből, a piramisvárosban azonban nem szűnt meg a királyi halottkultusz; a VI. dinasztia idején élt I. Pepi korából fennmaradt egy dekrétum, amelyből kiderül, hogy a helyi papság mentesült az adók alól.
A XII. dinasztia idején a nekropolisz ismét visszanyerte jelentőségét, mert nem feküdt messze az új királyi székhelytől, Itj-tauitól. II. Amenemhat a vörös piramistól 1,2 km-re keletre építtette fel mészkőpiramisát, a fehér piramis. A hozzátartozó piramisvárosban találhatóak családtagjainak és udvaroncainak sírjai, köztük az uralkodó két lánya, Ita és Hnumit kettős sírja, melyből egyedülálló ékszerlelet került elő. Innen északkeletre fekszik III. Szenuszert piramisa, mely nagyrészt leomlott. A hozzátartozó piramiskörzethez négy további sír tartozik, melyekből további ékszerek kerültek elő; a körzet délnyugati sarkában a régészek három cédrusfa bárkát és további bárkák maradványait találták. III. Amenemhat piramisa, a fekete piramis téglából épült magva a nekropolisz délkeleti sarkában található. Mivel ez a király egy második piramist is épített, Hawarában, és ott temették el, a dahsúri csak álsír lehetett.
A XIII. dinasztiához tartozó Hór a fekete piramistól északra készíttetett aknasírt magának és lányának, Nubhoteptikhrednek. Nagyjából ugyanebben az időben épült a mára elpusztult Ameni Kemau-piramis, amelyet 1957-ben fedeztek fel. Számos, votív felirattal ellátott sztélé arra utal, hogy a Középbirodalom idején az istenített Sznofru kultusza virágzott a tört piramishoz tartozó halotti templomban. A kultusz legalább az Újbirodalom idejéig fennmaradt; a hely még a későkorban is jelentőséggel bírt.