A kopt húsvét az egyiptomi keresztények egyik legfontosabb szent napja, a másik pedig január 7-én található kopt karácsony. A kopt húsvétot az 55 napos nagyböjt előzi meg, ahol minden állati termék - beleértve a tejet, a sajtot és a vajat - tilos.
Az azt követő ünneplés az egyik legfigyelemreméltóbb az egyiptomi kopt kultúrában.
A Nagyhét jelentős napjai: Csütörtök, avagy emlékezés Jézus utolsó vacsorájára tanítványaival, a Nagypéntek, a keresztre feszítés emlékére és a Szent Szombat, amely Húsvét estéjén van, amikor a kopták elmennek templomba, imádkoznak, virrasztanak, majd éjfél után összegyűlnek, hogy megünnepeljék és megtörjék böjtjüket. Éjjel nincs tipikus húsvéti étel, csirkét, marhát, rizst és zöldségeket esznek.
A nagy étkezés Vasárnap van, szintén marha, csirke, zöldségek, de a menü fő pontja a HÚS és persze a hagyományos édességek sem maradhatnak el.
Az ünnepség magában foglalja az új ruhákat is, amelyeket az ünnepre viselnek. Főleg gyerekek kapnak új ruhát, amit felvesznek a húsvéti rokonlátogatáskor.
Az imákat kopt és arab nyelven mondják. Minden egyiptomi keresztény, beleértve azokat is, akik nem ismerik a kopt nyelvet, szívből ismeri az azon az éjszakán megismételt mondatot: „Ekhrestos Anesti, Alisos Anesti” (Krisztus feltámadt! Valóban ő feltámadt).
A húsvéti ünnepség magában foglalja Krisztus felemelkedésének szimbolikus újbóli visszaállítását, más néven „feltámadási játékot”. A játék a menny bűvöletének kapuit mutatja Ádám bűnét és az Édenkertéből való kitoloncolását követően. A világítást kikapcsolják, hogy szimbolizálja az emberiség sötétségét, Krisztus megjelenése előtt. A következő fény azt jelzi, hogy Krisztus feltámadt, és képes volt kinyitni a menny kapuit, tisztítva ezzel az emberiséget az eredeti bűntől.